Az utóbbi években megjelenő és mindenki számára elérhető nagy nyelvi modellek (LLM-ek) alapjaiban alakítják át a vállalati szektort. A BusinessEvents szervezésben a “ChatGPT a vállalati működésben: Fókuszban a nagy nyelvi modellek és a generatív AI” konferencián vezető szakértők osztották meg tapasztalataikat arról, hogyan formálják át ezek a technológiák a mindennapi üzleti folyamatokat, és milyen kihívásokkal kell szembenézni a bevezetésük során. A rendezvény különlegességét az adta, hogy a technológiai újdonságok mellett fókuszba kerültek implementáció kérdései és a magyar piac sajátosságai is.

Az AI forradalom új korszaka – Piaci összefoglaló

A generatív AI, a nagy nyelvi modellek piaca robbanásszerű növekedést mutat. A Goldman Sachs Research előrejelzése szerint az AI-ba történő befektetések 2025-re megközelíthetik a 100 milliárd dollárt az USA-ban, és globálisan akár a 200 milliárd dollárt is elérhetik. Ez a növekedés nem csupán a technológiai szektorra korlátozódik – a fejlett országokban az AI-hoz kapcsolódó beruházások hosszú távon a GDP 1,5-2,5%-át is kitehetik, ami jól mutatja a technológia gazdaságformáló erejét.

Nemzetközi viszonylatban a vállalati szektor elkötelezettsége az AI adopció mellett különösen szembetűnő. Az IDC legfrissebb elemzése szerint a cégek 2024-ben várhatóan 40 milliárd dollárt költenek generatív AI megoldásokra, és ez az összeg 2027-re már meghaladhatja a 150 milliárd dollárt. A pénzügyi szolgáltatások szektora vezeti a befektetési ranglistát a teljes költés 25-30%-ával, amit szorosan követ az egészségügy és a kiskereskedelem 15-20%-os részesedéssel. Ez a jelentős befektetési hajlandóság azt jelzi, hogy a vállalatok felismerték: az AI használata már nem opció, hanem a versenyképesség alapfeltétele.

Magyar vállalatok az AI adoptáció útján

A konferencia egyik központi témája volt a magyar vállalatok felzárkózási lehetőségeinek vizsgálata ebben a gyorsan fejlődő környezetben. A szakértők egyetértettek abban, hogy a magyar nyelet precízen használó LLM-ek fejlődése (fejlesztése?) kulcsfontosságú lesz. A nyelvi modelleknek ugyanis nem csak a magyar nyelv morfológiai összetettségével kell megbirkózniuk, hanem a kontextuális jelentések pontos értelmezésével is. És ezt a kihívást tovább fokozza a minőségi magyar nyelvű tanítóadatok korlátozott elérhetősége.

A hazai piacon különösen érdekes megfigyelni az AI implementáció kettősségét. Míg a nemzetközi vállalatok hazai leányai gyakran a globális megoldásokat adaptálják, a hazai közép- és nagyvállalatok egyedi utakat keresnek. Ez utóbbiak számára a nyelvi akadályok mellett az AI szakértők és machine learning mérnökök hiánya, valamint a költséghatékony implementációs stratégiák kidolgozása jelenti a legnagyobb kihívást. A hazai AI specialisták korlátozott száma különösen érzékenyen érinti azokat a vállalatokat, amelyek saját AI megoldásokat szeretnének fejleszteni vagy a meglévő rendszereiket optimalizálni.

A szabályozási környezet mint versenyhátrány

Az európai szabályozási környezet, különösen az EU AI Act, de a GDPR vagy a szerzői jog területe is újabb kihívásokat ad az AI alkalmazások fejlesztéséhez. Bár első (és második) ránézésre ezek extra megfelelési terhet jelentenek, a konferencia szakértői rámutattak, hogy ez akár hosszú távon versenyelőnyt jelenthet a magyar cégeknek a nemzetközi piacon: szigorú európai adatvédelmi és biztonsági előírásoknak megfelelő megoldások ugyanis könnyebben nyerhetnek bizalmat a nemzetközi ügyfelek körében a kontinensen.

A megfelelőség biztosítása azonban komoly felkészültséget igényel. A vállalatok infrastruktúrájának alkalmasnak kell lennie a valós idejű adatfeldolgozásra, miközben a biztonságos adattárolás és kezelés protokolljainak is meg kell felelnie. A skálázható felhő infrastruktúra szerepe ebben nélkülözhetetlen, ahogy az is, hogy a vállalatok képesek legyenek az AI modellek döntéseinek monitorozására, visszamérésére és magyarázatára.

A technológiai érettség realitása

A konferencián bemutatott kutatások szerint bár a vállalatok 76%-a már kísérletezett generatív AI-val 2023-ban, mindössze 9%-uk vezette be széleskörűen a technológiát. Ez az arány jól mutatja, hogy a technológia adaptációja összetett folyamat, amely jelentős felkészülést igényel. Az MIT felmérése alapján a vállalatok különösen az adatminőség és pontosság értékelésében, az AI modellek “hallucinációinak” azonosításában és a kiberbiztonság és adatvédelem területén szembesülnek a legnagyobb kihívásokkal.

Szakértői perspektíva: Bagi Tamás gondolatai

A konferencia egyik legérdekesebb momentuma volt a szakértői kerekasztal-beszélgetés, ahol részünkről Bagi Tamás, a Nextent Informatika szakértője osztotta meg gondolatait a technológia jövőjéről. Meglátása szerint a multimodális modellek jelentik majd az egyik legnagyobb potenciált a közeljövőben: „Amikor már nemcsak egyszerű dokumentumokat, hanem összetett táblázatokat, képet, hangot, videót tudunk együtt kezelni, az hatalmas üzleti potenciált jelent majd.”

Tamás hangsúlyozta azt is, hogy 2025-ben nem elsősorban technológiai áttörésekre számít: „Sokkal inkább arra, hogy azok a use case-ek, amiket kitaláltunk az előző időszakban, elkezdenek megvalósulni a hétköznapokban.” Ez a gyakorlatorientált megközelítés különösen fontos a magyar piacon, ahol a vállalatoknak gyakran korlátozott erőforrásokkal kell jelentős eredményeket elérniük.

Az európai szabályozási környezet kapcsán optimista álláspontot képviselt: „Bár a GDPR és az AI szabályozások jelentős korlátokat állítanak, a szakértői támogatással ezek a kihívások kezelhetők, és ki tudjuk hozni a maximumot a lehetőségeinkből.” Ez a hozzáállás jól tükrözi azt a pragmatikus megközelítést, amelyre a magyar vállalatoknak szükségük van az AI adaptáció során.

A jövő útja

A konferencia egyértelművé tette, hogy a nagy nyelvi modellek és a generatív AI alkalmazások már nem a jövőt, hanem a jelent képviselik. A magyar vállalatok számára is elérkezett az idő, hogy stratégiai döntéseket hozzanak ezek implementációjáról, figyelembe véve mind a technológiai lehetőségeket, mind a szabályozási környezetet. A sikeres adaptáció kulcsa a megfelelő szakértői támogatás és a fokozatos, de határozott előrehaladás lesz.

A McKinsey jelentése szerint a marketing és értékesítés területén az AI adoptációs ráta több mint duplájára nőtt egy év alatt, és a vállalatok 50%-a már legalább két üzleti területen alkalmaz AI megoldásokat. Ez az adat is mutatja, hogy aki most nem lép, az jelentős versenyhátrányt szenvedhet a jövőben.

Ahogy Tamás is rámutatott, a hangsúly most már nem az újabb és újabb technológiai fejlesztéseken van, hanem a meglévő megoldások hatékony üzleti alkalmazásán. A Nextent Informatika ebben élen jár: a vállalat több mint 20 éves tapasztalatával és szakértelmével segíti ügyfeleit a digitális transzformációban. A cég elkötelezettsége az AI technológiák mellett nem csak szavakban nyilvánul meg – gyakorlati megoldásaikkal már számos nagyvállalatnál bizonyították, hogy az AI nem csak buzzword, hanem valódi üzleti érték teremtésére képes eszköz.

A Nextent Informatika szemlélete jól tükrözi azt az irányvonalat, amit a konferencia is képviselt: a technológiai innovációt mindig az üzleti célok szolgálatába kell állítani. A vállalat AI kompetencia központja folyamatosan dolgozik azon, hogy az új megoldási lehetőségeket azonnal üzleti értékké tudják fordítani ügyfeleik számára. Ez a gyakorlatias megközelítés különösen értékes most, amikor a piac a kísérletezés fázisából a tényleges implementáció felé mozdul el.

A témával kapcsolatos további részleteket következő cikksorozatunkban fejtjük ki, ahol részletesen tárgyaljuk az LLM-ek összehasonlítását, a biztonsági megfontolásokat, és a sikeres implementáció lépéseit.

Bővebb információkért keresse kollégánkat:

Bagi Tamás üzletfejlesztési vezető
nextentservices@nextent.hu