Előző cikkünkben bemutattuk, hogy a digitális érettség felmérése miért elengedhetetlen alapja minden sikeres digitális transzformációnak. Láthattuk, hogy a digitálisan érett vállalatok 2,5-szer nagyobb bevételnövekedést érnek el, miközben csak a szervezetek 37%-a végez strukturált felmérést. Megismertük, hogyan válik a felmérési folyamat maga is a kulturális változás katalizátorává, lebontva a szervezeti silókat és közös nyelvezetet teremtve a transzformációhoz.
Most a következő kritikus kérdésre keresünk választ: hogyan válasszunk megfelelő modellt a digitális érettség felmérésére?
Az irány kijelölése: A vezető digitális érettségi modellek összehasonlító elemzése
Miután egy vállalat felismerte a digitális érettség felmérésének szükségességét, a következő logikus kérdés a „hogyan kezdjünk bele?”. A szabványosított modellek alkalmazása elengedhetetlen ahhoz, hogy a mérés ne ad-hoc jellegű, hanem strukturált, megismételhető és összehasonlítható legyen, elkerülve a kaotikus, nem lineáris próbálkozásokat.
A Keretrendszerek Szükségessége: Lépés az ad-hoc mérésen túl
A modern érettségi modellek túllépnek az egydimenziós megközelítéseken, amelyek túlságosan leegyszerűsítik a vállalat digitális helyzetének komplexitását. Egy robusztus modellnek egyszerre kell figyelembe vennie olyan tényezőket, mint a technológia, az emberi kompetenciák és az integrációs szempontok, hogy a rendszerről teljes körű értékelést nyújtson. A modellek célja, hogy azonosítsák azokat a területeket, ahol a szervezet nem a standardoknak megfelelően működik, és lehetővé tegyék olyan stratégiák kidolgozását, amelyek javítják a működést és a folyamatokat.
A Harvard Business Review Digital Transformation Survey szerint azok a vállalatok, amelyek strukturált digitális érettségi modellt használnak, 76%-kal nagyobb valószínűséggel érik el transzformációs céljaikat, mint azok, amelyek ad-hoc megközelítést alkalmaznak. Az Accenture Strategy kutatása kimutatta, hogy a szabványosított érettségi felmérést alkalmazó szervezetek átlagosan 34%-kal rövidebb implementációs időt és 42%-kal magasabb projektsikert érnek el.
Az iparági mércék: Gartner, Forrester és TM Forum
A piacon számos, nagy tanácsadó cégek által kidolgozott, elismert modell létezik. Ezek nem csupán mérési eszközök, hanem átfogó keretrendszerek, amelyek egy adott filozófiát képviselnek a digitális átalakulásról.
Gartner Digital Execution Scorecard™: Ez a modell öt kulcsfontosságú prioritásra és 12 digitális „képességfejlesztőre” (enabler) fókuszál. Értéke az iparág-specifikus összehasonlítási alapokban (benchmark) rejlik, amelyek lehetővé teszik, hogy egy vállalat a saját teljesítményét a versenytársakéhoz és a piac legjobbjaihoz mérje, így segítve a stratégiai prioritások meghatározását.
Forrester Digital Maturity Model 4.0: A Forrester modellje a digitális érettséget négy kulcsdimenzió mentén vizsgálja: Kultúra, Szervezet, Technológia és Betekintések (Insights), amelyek az adatokból származnak. Erőssége abban rejlik, hogy nagy hangsúlyt fektet arra, hogyan használja a vállalat az ügyfél- és üzleti adatokat a stratégiaalkotásra és a siker mérésére.
TM Forum Digital Maturity Model (DMM): Bár eredetileg a telekommunikációs szektorra tervezték, széles körben alkalmazható. Ez a modell öt dimenzió köré épül: Ügyfél, Stratégia, Technológia, Műveletek, valamint Kultúra, Emberek és Szervezet. Különösen részletes, 110 specifikus kritériumot tartalmaz, ami rendkívül alapos értékelést tesz lehetővé.
A vállalati vezetők számára a megfelelő keretrendszer kiválasztása kritikus döntés. Az alábbi táblázat segít eligazodni a legbefolyásosabb modellek között.
A vezető digitális érettségi modellek összehasonlító elemzése
| Modell / Forrás | Vizsgált Fő Dimenziók | Jellemző Érettségi Szintek | Elsődleges Fókusz / Megkülönböztető Jegy |
| Gartner Digital Execution Scorecard™ 13 | 5 prioritás és 12 „enabler” (pl. stratégia, ügyfélélmény, technológia) | Nincs pontosan szintekre bontva, inkább pontszám alapú | Iparági összehasonlítás (benchmarking) a versenytársakkal és a piacvezetőkkel. |
| Forrester Digital Maturity Model 4.0 6 | Kulturális, szervezeti, technológia, betekintések (Insights) | Kételkedő, Befogadó, Együttműködő, Megkülönböztető 3 | Az ügyfél- és üzleti adatok stratégiai felhasználása a döntéshozatalban. |
| TM Forum DMM 18 | Ügyfél, Stratégia, Technológia, Műveletek, Kultúra-Emberek-Szervezet | 5 szint (pl. Kezdeti, Ismétlődő, Definiált, Menedzselt, Optimalizált) | Rendkívül részletes (110+ kritérium), operációs fókuszú, telekommunikációs gyökerekkel. |
| DIGROW Keretrendszer 8 | Digitális növekedési potenciál felismerése, stratégia és gondolkodásmód, potenciál kiaknázása, erőforrás-menedzsment | Nincs pontosan szintekre bontva, inkább képességekre fókuszál | KKV-specifikus, a dinamikus képességekre és a szemléletváltás fontosságára helyezi a hangsúlyt. |
| CMMI (Capability Maturity Model Integration) 19 | Folyamatmenedzsment, projektmenedzsment, támogatás, folyamatirányítás | 5 szint: Kezdeti, Menedzselt, Definiált, Mennyiségileg menedzselt, Optimalizáló | Erősen folyamatorientált, szoftverfejlesztési eredetű, a folyamatok megismételhetőségére és standardizálására fókuszál. |
A Deloitte Digital Maturity Benchmark adatai szerint a Gartner modellt alkalmazó vállalatok 68%-a értékeli hasznosnak az iparági összehasonlítási lehetőségeket, míg a Forrester modellt választók 72%-a emeli ki az adatvezérelt insights fontosságát. A TM Forum DMM-et használó szervezetek 81%-a számol be arról, hogy a részletes kritériumrendszer segített konkrét fejlesztési területek azonosításában.
A különböző, szabadalmaztatott érettségi modellek elterjedése azt jelzi, hogy maga a felmérés is stratégiai versenyterepévé vált a tanácsadó cégek számára. Ez egy vállalat számára azt jelenti, hogy a modell kiválasztása nem csupán technikai, hanem stratégiai partnerségi döntés is. Egy adott modell (pl. a Gartneré) elfogadása megkönnyíti a későbbi stratégiai és implementációs fázisokban a Gartner bevonását, hiszen ők a saját keretrendszerük szakértői. Következésképpen a kezdeti, gyakran alacsony költségű vagy ingyenes felmérés egy stratégiai belépési pont a tanácsadó számára. A döntéshozóknak tudatában kell lenniük, hogy a modell kiválasztásával implicit módon egy hosszú távú partnert és annak a digitális átalakulásról alkotott specifikus világnézetét is választják.
Általános érettségi szintek: Az „Újonctól” a „Szakértőig”
A különböző modellek eltérő elnevezéseket használhatnak, de a fejlődési ív általában hasonló logikát követ. Egy gyakran alkalmazott, ötszintű skála jól szemlélteti ezt a progressziót:
1. Újonc (Newcomer),
2. Kezdő (Beginner),
3. Tanuló (Learner),
4. Középhaladó (Intermediate) és
5. Szakértő (Expert). Ez az egyszerű és intuitív nyelvezet segít a szervezetnek megérteni a jelenlegi helyzetét és kijelölni a következő elérendő szintet.
A navigátor szerepe: Az érték maximalizálása egy IT tanácsadó partnerrel
Bár léteznek online önértékelő eszközök, egy komplex szervezet számára a digitális érettség felmérését és az abból fakadó stratégiaalkotást érdemes külső szakértőre, egy IT tanácsadó cégre bízni. A tanácsadó nem csupán szakértelmet, hanem egy kulcsfontosságú külső nézőpontot is hoz a folyamatba.
Következő lépések: A felmérés gyakorlati megvalósítása
Miután megismertük a főbb digitális érettségi modelleket és azok sajátosságait, a következő kérdés természetesen az, hogyan valósítsuk meg a felmérést a gyakorlatban. Milyen lépéseket kell követni, hogyan vonjuk be a megfelelő stakeholdereket, és hogyan alakítsuk át a felmérés eredményeit konkrét, végrehajtható stratégiává?
Cikksorozatunk harmadik részében részletesen bemutatjuk a digitális érettségfelmérés gyakorlati megvalósítását: a projekt előkészítésétől a stakeholder bevonáson át az eredmények értelmezéséig és a transzformációs roadmap kidolgozásáig. Kitérünk arra is, hogyan lehet biztosítani, hogy a felmérés ne csak egy egyszeri pillanatkép legyen, hanem a folyamatos fejlődés alapja.
Bővebb információkért keresse kollégánkat:
Bagi Tamás üzletfejlesztési vezető
nextentservices@nextent.hu